LEADER Program

LEADER (francia betűszó: Liaison Entre Actions pour le Developpement de l’Economie Rurale) = Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért

   Az Európai Közösség által 1991-ben elindított közösségi kezdeményezés gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásával segíti elő a fenntartható fejlődést Európa vidéki területein. Az akkori tizenöt uniós tagállam célja az elszegényedő és elöregedő vidéki térségek további leszakadásának megállítása volt, és a lassan két évtizedes gyakorlat – az azóta csatlakozott további 12 országban is – igazolni látszik a program létjogosultságát.

 
A LEADER a helyi közigazgatás, a vállalkozók és civil szervezetek összefogására épít, közösségeik kezébe tényleges döntéshozatali jogkört ad. Földrajzilag összefüggő, 10 és 100 ezer közötti lakosságszámú településcsoportokat hoz létre az érintettek által kidolgozott térségfejlesztési stratégiák megvalósítására.

 
A LEADER és a hagyományos vidékfejlesztési politika intézkedései között a különbség az, hogy az előbbi abban nyújt iránymutatást, „hogyan” lehet elérni a kívánt célt, nem pedig előírja, „mit” kell tenni. A helyi részvétel, a valódi összefogás és együttgondolkodás, ami máshol esetleg kiegészítő jelleggel jelenik meg, itt a működés fő sajátossága – ezért is nagyobb a program jelentősége annál, mint amit a forrásokból való részesedéséből következtethetnénk.

 
 
A LEADER hét alappillére

 
  Hét fő jellemzővel lehet összefoglalni a LEADER megközelítést, amelyeket egy összefüggő eszközrendszerként kell értelmeznünk. Ezek pozitív kölcsönhatásban vannak egymással, mindegyik kiegészíti a másikat, ezáltal tartós hatást gyakorolva a vidéki térségek fejlődési dinamikájára és a helyi szereplők probléma-felismerési és -megoldási képességére.

 
1. Területalapú fejlesztés

2. Alulról építkező megközelítés
                                  A helyi szereplők részt vesznek a stratégiáról való döntésben és
                                  térségük elsődleges ügyeinek meghatározásában.

 
3. Háromoldalú partnerség:  a vállalkozói-, civil- és közszféra
                                  A „helyi fejlesztési társulás”, úgynevezett helyi akciócsoport
                                  (HACS) létrehozása és működtetése.  A HACS feladata,
                                  hogy felvázolja és megvalósítsa a helyi fejlesztési stratégiát,
                                  döntéseket hozva a források megtervezéséről, felhasználásáról és
                                  kezeléséről.

4. Innováció

5. Integrált ágazatközi megközelítés

6. Hálózati működés

7. Kooperáció

 
LEADER Itthon

   A kezdeményezés Magyarországon elsőként 2002 és 2004 között, a Kísérleti LEADER Program formájában valósult meg, melynek célja a LEADER-szemlélet bevezetésének előkészítése, valamint a tapasztalatszerzés támogatása volt helyi, regionális és nemzeti szinten. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2004-ben határozott a vidéki közösségek számára jelentősebb önállóságot biztosító LEADER+ Program elindításáról az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretein belül.

   A program növekvő jelentőségét, az általa közvetített szemlélet kiterjesztését jelzi, hogy a LEADER+ 7 milliárdos forrását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) IV. tengelye megtízszerezte: a 2007-13 közötti időszakban már több mint 70 milliárd forintot fordíthatnak az akciócsoportok a helyi fejlesztési elképzelések megvalósítására. 2007 őszén, a regisztrációs folyamat végeztével országszerte 96 helyi közösség alakult, az összes LEADER részvételre jogosult település részvételével, ami szám szerint 3020 falut és kisvárost jelent. A közösségek 2008 januárjában kezdték meg helyi stratégia-alkotó munkájukat.

A LEADER szervezeti formája

Helyi Akciócsoport

A partnerségen alapuló alulról építkezés eredménye a Helyi Akciócsoport (HACS). Területét a LEADER akciócsoportot alkotó települések adják, a HACS tagjai is innen képviseltetik magukat.
A HACS összetételére a 2007 és 2013 közötti időszakban előírás, hogy a közszféra szereplői az arányokat tekintve nem haladhatják meg a csoport tagjainak 40 %- át. A vállalkozói szféra és a civil szféra képviselete együttesen így legalább 60 %-ot fog kitenni. HACS tagok lehetnek az alábbiak:

őstermelők,
egyéni vállalkozók,
társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyesületek,
közhasznú társaságok,
egyházak, egyházközösségek, egyházi szervezetek
települési (helyi vagy kisebbségi) önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkező települési önkormányzati társulások, önkormányzati intézmények.
A közszféra és a vállalkozói szféra elhatárolása első rálátásra viszonylag egyszerűnek tűnik. Egy bizonyos mértéket meghaladó önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozást közszférának kell tekinteni a LEADER önszerveződések esetében. Azon az elven alapul ezen előírás, hogy az önkormányzatok indirekt módon se gyakoroljanak túl nagy befolyást a csoport működésére. A 2007-2013 közötti időszakban a nyertes LEADER Helyi Akciócsoportok jogi formát öltenek, szervezettebb struktúrák alakulnak ki, amelyek képesek koordinálni a térségben folyó fejlesztéseket. A jogi személyiségű szervezetek hosszabb távon más pályázati kiírásokon is részt vehetnek.